Lépjen kapcsolatba velünk

Választás 2018

Az ellenzék Top5 mítosza a választásokról: 1. Igazságtalan választási rendszer

Néhány nappal Orbán Viktor vasárnapi, szó szerint világraszóló győzelme után jól látszik, hogy a vesztesek milyen mítoszokkal és konteókkal igyekeznek menekülni a valóság elől. Sorozatunkban összegyűjtjük a választás uán öt legtöbbet mantrázott állítást, amelyekkel tonnaszámra lehet találkozni a kommentárokban és a közösségi médiában.

További cikkeink:

Második mítosz: A Fideszre öregek és képzetlenek szavaztak

Első mítosz: Az igazságtalan és manipulált választási rendszer miatt győzőtt a Fidesz: HAMIS


Az előzetes eredmények alapján a győztes pártra több, mint 2,6 millióan szavaztak az országos listán, míg a második helyezettre 1,04 millióan. Ilyen különbség mellett valamennyi fejlett, nyugati demokrácia választási rendszere szerint minimum abszolút többséget szerzett volna a Fidesz.

A legarányosabb mandátumeloszlást a kizárólag listás szavazatokat figyelembe vevő választási rendszerek eredményezik, amikor az egész ország egyetlen választóközet. (Ilyen például a holland vagy az izraeli.) Mivel a Fidesz a listás szavazatok 49,3%-t kapta (az előzetes eredmények szerint), látszólag kijelenthető, hogy ugyan csekély mértékben (1-2 mandátummal), de kisebbségbe szorulna az új parlamentben. Csakhogy minden listás választási rendszerben létezik bejutási küszöb, általában 2-5 százalék között. Ezt figyelembe véve, a kieső pártok szavazatainak újraosztásával

a Fidesz a teljesen listás választási rendszerben is abszolút többséget szerzett volna.

Egy olyan választási rendszerben pedig, mint a kizárólag az egyéni választókörzetekre épülő brit modell, a Fidesz ezekkel az eredményekkel bőven 4/5-öt meghaladó többséghez jutott volna.

A másik kifogás a kétfordulósról az egyfordulós rendszerre való áttérésre hivatkozik, mondván, a Fidesz magára szabta az új választási rendszert, hogy garantálja a kétharmados többséget. Csakhogy: a Fidesz az első kétharmadát még a régi, kétfordulós rendszerben érte el, 2010-ben, és a 2014-es, új egyfordulós választáson ennél gyengébb eredményt ért el. Továbbá, amíg tartott az ellenzéki illúzió, pont az új választási rendszertől várták az Orbán-rendszer elzavarását, volt elemző (Elek István), aki egyenesen ellenzéki kétharmadot remélt akkor is, ha listán a Fidesz lett volna az első. (Ez akár lehetséges is lett volna, az egyéni mandátumok nagy száma miatt).

A választási rendszer viszont azonnal “manipulálttá” vált, miután kiderült az ellenzék csúfos veresége.

“Érdekes kettősség  figyelhető meg ugyanakkor az ellenzéki oldalon. Még a választás napján is bizakodva beszéltek arról,  hogy igenis el lehet kapni a kormányt megfelelő taktikával az egyéni körzetekben, és kormányváltás lesz. Este pedig már azt hangoztatták, hogy a jelenlegi rendszerben legyőzhetetlen a Fidesz. A két állítás nem lehet egyszerre igaz.” – írja a témáról a Mandineren megjelent kitűnő elemzésében Csekő Imre.

“A többség ereje”: Az ellenzéki Közös Ország Mozgalom is az új választási rendszertől várta a kormányváltást. Utólag – miután kiderült, hogy a többség ereje nem náluk van – módosították a véleményüket: “a rendszer igazságtalan”

Csekő szerint: “A magyar politikai rendszer egyébként meglepően változékony. Nem lehet tudni, mi lesz pár éven belül, és

a Fidesz sem tudhatta, mit hoz a jövő, amikor megtervezték a jelenlegi rendszert.

Ha most nem sikerült leváltani a kormányt, lehet, hogy legközelebb sikerül. Alakulhatnak úgy a körülmények, hogy ez a rendszer akkor éppen az ellenzéknek fog kedvezni. A két legnagyobb rendszerváltó párt mára eltűnt a süllyesztőben. Az 1990-es parlamentben lévő pártok közül mára csak a Fidesz és az MSZP áll a lábán.

Ez azt jelenti, hogy 5-6 választási ciklus alatt teljesen átalakult a politikai paletta hazánkban. A most a parlamentbe került ellenzéki pártok tíz éve még nem voltak komoly politikai tényezők, jó részük nem is létezett. 2006-ban a választások után pár nappal senki nem gondolta volna, hogy az akkori választási rendszerben négy év múlva kétharmada lesz a Fidesznek. Elég volt a tragikus szocialista kormányzás, és az emberek elégedetlensége alkotmányozó hatalomhoz juttatta a jelenlegi kormánypártokat.

Ha Orbán tényleg olyan szörnyen vezette eddig az országot, mint ahogy azt az ellenzékiek érzik és állítják, és valóban olyan rettenetes kormányzás jöhet, amilyet jósolnak, akkor a rendszer őket fogja jutalmazni – ha addigra meg tudják győzni a választók többségét saját álláspontuk helyességéről.”írja a Mandiner elemzője.

(folytajuk)

Választás 2018

Az ellenzék Top5 mítosza a választásról: #4 Többen szavaztak ránk, mint a Fideszre

A negyedik mítosz: Többen szavaztak az ellenzékre, mint a Fideszre – HAMIS

Sok változatban hallottuk ezt az állítást, de a számok mást mutatnak.

Az összes parlamentbe került ellenzéki pártra 2.487.774 fő szavazott, míg a Fidesz-KDNP listájára 2.824.647 fő

A különbség 336.873 szavazat, ennyivel kaptak többet a kormánypártok, mint a teljes parlamenti ellenzék.

Ez abszolút többség, a tisztán listás eredmények alapján is, ami egy párt részáről egyedülálló politikai teljesítmény az Európai Unióban.

 

Előző cikkeink:

Első mítosz: Az igazságtalan választási rendszer miatt nyert a Fidesz – HAMIS

Második mítosz: A Fidesz elveszítette a fiatalokat és a diplomásokat, csak örgek és képzetlenek szavaztak rájuk – HAMIS

Harmadik mítosz: A választópolgárok hibáztak – HAMIS

 

Tovább olvasom

Kategória

Legutóbbi bejegyzések

Legolvasottabb cikkek